A napokban kapott sajtónyilvánosságot a hír, hogy a Vasas Akadémia egyik büszkesége, Határ Bernadett nyáron az Egyesült Államokban is pályára fog lépni. A 208 centiméter magas center az észak-amerikai női profiligában szereplő Indiana Feverhez kapott meghívást.
Határ Betti 2012-ben, 17 évesen csatlakozott a Vasas Akadémiához, ahol három évet töltött. A kezdetekről az mno.hu-nak mesélt 2015-ben az Eb előtt: “Vendéglátó-ipari szakközépbe jártam, kollégista voltam, amikor 15 évesen, úgymond, felfedeztek. Pedig akkor még katasztrofálisan játszottam, bár az is igaz, hogy kisgyermekként mindig barátságban voltam a labdával. Hamarosan behívtak az U18-as válogatottba, ott Konta Gyula volt az edzőm, aztán 17 évesen felhozott a Vasas, nyilván a 208 centimre figyeltek fel. Azt mondják, a magasságot nem lehet tanítani”.
Tartalmas három évet töltött Pasaréten, ahol óriási fejlődésen ment keresztül, és nemcsak magassága miatt kezdett el mindenki felnézni Bettire, hanem kosártudása miatt is. Mi sem bizonyítja ezt jobban annál, hogy a Vasasból egyenes út vezetett Európa egyik legjobb felnőtt női csapatához, a Sopronhoz. Fiatal kora ellenére a magyar válogatott alapemberévé nőtte ki magát, aki idény nyártól a legjobbak között, a WNBA-ben bizonyíthat. Megkértük szakosztályunk igazgatóját, Krivacsevics Dragoljubot, ugorjon vissza egy kicsit az időben, és elevenítse fel Betti első lépéseit a Vasason:
„Egy évvel Betti előtt érkeztem a Vasashoz, emlékszem annak idején tehetséges, magas játékosokat kerestünk Budapesten és környékén. Kaptunk egy „fülest”, hogy van egy 210 centiméter magas fiatal lány, Határ Bernadettnek hívják. Először nem hittem a fülemnek, azonban úgy voltunk vele, ha „csak” 190 magas, az is szó szerint kimagasló. Első közös edzésünk alkalmával rögtön falhoz is állítottam. Nem hazudtak, 208 centiméter magas volt cipő nélkül. Amikor 17 évesen hozzánk került Betti, kosárlabda tudása még eléggé alapszintű volt, azonban rögtön észrevettük, hogy magasságához képest igen mozgékony, ami mai napig előnyére válik. A közös munka nem csapatedzésekkel kezdődött, próbáltuk felzárkóztatni Bettit kortársaihoz. Ezt egyéni edzésekkel oldottuk meg, ahol alap kosárlabda technikákat gyakoroltunk és csiszoltunk. Emlékszem az elején kétkezes mellső dobással próbált gyűrűbe találni, rengeteg munka árán tudtunk fejleszteni dobásain. A fejlődést sokan szemügyre vették, Betti pedig nagy csapatok célkeresztjébe került a Pasaréten eltöltött három év alatt. Következő állomásnak Sopront választotta, ami remek választásnak bizonyult. Török Zoltán, a Sopron ügyvezetője akkoriban azt mondta, mindent megadnak Bettinek, hogy fejlődése töretlen legyen, az elmúlt jó pár év pedig bizonyítja, ez volt a megfelelő döntés. Természetesen voltak nehéz pillanatok, azonban így visszagondolva minden Bettivel foglalkozó edző itt a Vasas Akadémián nyugodt szívvel mondhatja, megérte. Nemcsak a magyar válogatottnak neveltünk meghatározó játékost, hanem egy olyan kosárlabdázó pályafutását segíthettük, aki az Euroliga mellett a WNBA-ben is megmutathatja mire képes. Biztos vagyok benne, hogy a tündérmesének ezzel nincs vége, Betti még hallatni fog magáról. Nekünk továbbra is az a feladatunk, hogy olyan játékosokat neveljünk az Akadémián, akik a legerősebb bajnokságokban, a legjobb csapatokban is megállják helyüket. A Vasason dolgozó összes edző nevében mondhatom, büszkeséggel tölt el minket, amikor az Akadémián nevelkedett játékosokat nagy csapatok vagy a válogatott mezében láthatjuk. Kemény munka megvalósítani egy-egy álmot, de mindig megéri” – mondta a Vasas Akadémia szakmai igazgatója, Krivacsevics Dragoljub.
Gratulálunk Betti!
