A csehországi Challenger-tornáról, saját teljesítményükről és jövőbeni terveikről beszélgetett a Vasas SC akadémiánk két tagjával, Dúl Terkával és Kuncz Petrával.
Az U20-as korosztályt követően, a kontinens legjobb tizennyolc éven aluli kosárlabdázó hölgyei is Challenger-tornákon mérték össze tudásukat az elmúlt héten, Európa-bajnokság helyett. A magyar válogatott Klatovy városában lépett pályára, és a B csoport hatodik helyén végzett egy győzelemmel és négy vereséggel. Az együttest két akadémistánk Dúl Terka és Kuncz Petra is erősítette, akik némi csalódással meséltek honlapunknak a közel egyhetes tornáról.
„Természetesen jobb eredményre számítottunk, úgy érzem túl fáradtak voltunk, gyakorlatilag tavaly augusztus óta nem pihentünk – kereste a gyengébb szereplés okát Kuncz Petra, aki a maga 125 percével a magyar játékosok közül a legtöbb időt töltötte a pályán, s a lepattanók szerzésében is az élen járt. 8,8 pontos átlagával a csapat második legeredményesebb tagja lett, miközben összeteljesítményben is csupán Németh Lili előzte meg. – A saját teljesítményemmel ugyanakkor elégedett vagyok, úgy érzem minden meccsen kihoztam magamból a maximumot. A csehek és a litvánok ellen egyébként a csapat is nagyon jól játszott, előbbiek ellen nyertünk is, utóbbiaktól pedig mindössze négy ponttal kaptunk ki. Az mindannyiunk számára igen hasznos volt, hogy nagyon jó ellenfelek ellen játszhattunk színvonalas meccseket. Úgy érzem, sikerült vezéregyéniséggé válnom és példát is tudtam mutatni a fiatalabbaknak.”
Petrához hasonlóan Terka is a hosszú szezonban látta a vereségek okát, igaz, ő a saját teljesítményével sem volt maradéktalanul elégedett. Pedig annak ellenére hozta a negyedik legmagasabb percátlagot, hogy az utolsó mérkőzésen egy kisebb sérülés kiújulása miatt már nem is léphetett pályára. A gólpasszokból a második legtöbbet adta társainak a magyar csapatban.
„Szerintem többet kellett volna támadásban magamra vállalni, bátrabban dobni – állapította meg kritikusan Dúl Terka. – A lelkesedésemmel azt hiszem nem volt probléma, amit tudtam, megtettem. Most ennyire volt elég. Igazából már annak is nagyon örültünk, hogy játszhattunk, hiszen tavaly egyáltalán nem volt lehetőségünk nemzetközi meccseken pályára lépni. Persze, jobb lett volna igazi Eb-n részt venni, de ne legyünk telhetetlenek. Ami pedig a csapatot illeti, több új játékos is lehetőséget kapott a válogatottban, volt, akinek ez volt az első külföldi túrája. Ennek ellenére kifejezetten jó társaság jött most össze, jól megértettük egymást. Talán jobban kellett volna összpontosítanunk, én ebben látom a vereségek okát.”
Dúl Terka és Kuncz Petra hosszú évek óta játszott együtt a korosztályos válogatottakban, s az utóbbi négy évben a Vasas Akadémián is. Útjaik azonban most elválnak. Pepe idén nagy kalandra vállalkozik, az új tanévet már a tengerentúlon kezdi meg. Connecticut állam egyik középiskolájában fejezi majd be a tanulmányait két év múlva, a kosárlabdázást pedig az igen magas színvonalú kollégiumi csapatban folytatja.
„Ha minden jó megy, akkor az egyetemet is kint szeretném végezni, s egy jó bajnokságban játszani – beszél terveiről Kuncz Petra. – Szeptember elején kell jelentkeznem, s bár kicsit tartok az egyedülléttől és a nyelvi nehézségektől, nagyon várom már, hogy ott lehessek. A családom maximálisan támogatta a terveimet, különösen azért, mert édesapám annak idején evezősként nem élt egy oxfordi lehetőséggel, amit ma már nagyon sajnál. Én viszont most belevágok, így nem lesz mit később megbánnom. Bár az igaz, hogy a Vasast őszintén sajnálom, nagyon szerettem Pasaréten játszani.”
Terka életében is nagy változások várhatóak ősztől, hiszen felkerült az akadémia élvonalbeli együtteséhez. Ezt egy többéves szerződés aláírásával pecsételték meg, így ő most hosszútávon is a Vasasnál képzeli el a jövőjét. Örömét csupán Pepe távozása kisebbíti:
„Nagyon fog hiányozni, hiszen kicsi korunk óta egymás ellen, majd egymás mellett játszottunk, s az évek során jó barátnők lettünk. De az élet már csak ilyen, s most mindketten a saját álmaink nyomába eredünk. Tudom, hogy még nagyon fiatal vagyok, ezért ez az első esztendő a tanulás éve lesz számomra. Remélem, hogy egy-két percnyi bizalmat már idén is kapni fogok Milos Pavlovic vezetőedzőtől. Minden lehetőséget szeretnék majd kihasználni, s a lehető legtöbbet fejlődni. A hosszú szezon után most kaptam ugyan egy kis pihenőt, de utána teljes lendülettel vetem majd bele a felnőtt csapat felkészülésébe. Remélem helyt fogok állni közöttük.”
Forrás: vasassc.hu